XXII. tétel: Magyarország a II. világháború után (1945-től napjainkig)
A, Mutassa be a “népi demokratikus” átalakulást és a kommunista hatalomátvételt Magyarországon!

  1, A kettészakadt ország:
            - 1944 végén az ország nyugati részén még a nyilasok terrorizálták a lakosságot, Kelet-Magyarország a Vörös Hadsereg
              ellenőrzése alatt állt.

            - 1944. december 21-én Debrecenben összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amelyen megválasztották az Ideiglenes Nemzeti
              Kormányt Dálnoki Miklós Béla elnökletével.
            - Az Ideiglenes Kormány 1944. december 28-án hadat üzent Németországnak. 1945. január 20-án fegyverszünetet kötött a
              Szovjetunióval.
            - Igazolóbizottságokat állítottak fel, népbíróság ítélkezett a háborús bűnösök felett. Kivégezték Imrédy Bélát, Bárdossy Lászlót
              és Szálasi Ferencet.

            - A közlekedés helyreállítása.

  2, Infláció:                                                                                  az eldobált, értéktelen bankjegyeket az utcán söpörték össze,
          - virágzott a feketepiac és a cserekereskedelem.
          - 1946. augusztus 1-jén bevezették a forintot

  3, Földreform:
         - Az 1945. március 17-én kiadott földreformrendelet értelmében a földbirtokosoktól 100, a nagygazdáktól 200 hold felett
           elvették a földet. Az antifasiszta ellenállók 300 holdat megtarthattak.

  4, Az 1945-ös választások:
         - a novemberi választásokon a Független Kisgazdapárt (FKGP) szerezte meg a szavazatok abszolút többségét. (57 %)
         - Az SZDP és az MKP 17-17%-ot kapott.
         - A Nemzeti Parasztpárt (NPP) alig 7 %-ot kapott.

  5, A köztársaság kikiáltása:                                           1946. február 1-jén kikiáltották a köztársaságot.

         - a kisgazdapárti Tildy Zoltán alakíthatott kormányt (ő lett az államfő is). Nagy Ferenc lett a miniszterelnök.
         - a Kommunista Párt támadást indított politikai ellenfelei ellen.

  6, A Baloldali Blokk taktikája:
         - 1946. márciusában az MKP, az SZDP, az NPP és a Szakszervezeti Tanács létrehozta a Baloldali Blokkot.
           Túlsúlyba kerültek az MPK emberei.
         - A kommunisták tüntetésekre szólították a parasztságot, a jelmondatuk: “földet vissza nem adunk!”
         - 1946 közepén államosították a szénbányákat, az üzemeket
         - a “B - listázás” során több mint 100 ezer embert bocsátottak el állásából. (megalapozatlan vádak alapján)

  7, A békekötés: Az 1938-1941 között visszacsatolt területek kiürítése menekülthullámot indított el.

         - Az 1937-es párizsi béke értelmében visszaálltak az 1937-es határok.
         - Összesen 300 millió dollár jóvátételt kellett fizetnünk a Szovjetuniónak (+ Jugoszláviának és Csehszlovákiának)
         - A szovjet csapatok Magyarországon maradtak (Ausztria megszállására hivatkozva.)

  8, Kitelepítések és lakosságcsere:
        - Beneš csehszlovák elnök 1945-ben kiadott dekrétuma (határozata) előirányozta a felvidéki magyarság kitelepítését.
        - 1946 elején csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény született (ennek értelmében annyi magyarnak kellett
          Magyarországra áttelepülni, mint ahányan Csehszlovákiába akartak költözni )

  9, Támadás a Kisgazdapárt ellen:
       - 1947 elején köztársaság-ellenes összeesküvés nyomaira bukkantak. Kovács Bélát, a kisgazdák főtitkárát a szovjetek elhurcolták.
         valójában nem volt összeesküvés, viszont a Kisgazdapárt balra tolódott. à Létrehozták a szovjet mintájú Tervhivatalt.

 10, Az 1947-es választások:                                                 Dinnyés Lajos alakított kormányt
           - szűkítették a választójogot
           - 1947. augusztus 31-ére kitűzték az új választásokat. à a relatív többséget (22 %) a MKP szerezte meg.

           - “Kékcédulás” választás: a lakóhelyüktől távol lévők kék színű blankettán szavaztak.

 11, A teljes fordulat küszöbén:
           - ismét Dinnyés alakított kormányt.
           - újabb államosítások: ipari és kereskedelmi vállalatok, nagybankok
           - 1948 márciusában elvették tulajdonosaiktól a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket
           - Létrehozták az állami Közért - Hálózatot.
           - A gyárak igazgatóinak kiválasztása a következő szempont alapján történt: a Kommunista Párt szolgálata, párthűség
           - Az egyházi iskolák többségét államosították
           - Magyarországnak szüksége lett volna tőkére. A szovjet vezetés Magyarországnak sem engedte a Marshall-segély igénybevételét

 12, A külpolitika:
           - A kommunista hatalomátvétel következtében a külpolitikát is a szovjet modellhez kellett igazítani.
           - 1947 végén Magyarország barátsági szerződést kötött Jugoszláviával
           - 1948 februárjában Magyarország “barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási” szerződést kötött
             a Szovjetunióval.

   A munkáspártok egyesülése:
          - 1948-ra a Kommunista Párton balszárnya, élén Szakasits Árpáddal elfogadta Rákosiék követelését.
           (a Kommunista és a Szociáldemokrata Párt egyesülését)

          - 1948. június 12-én létrejött a kommunisták és a szociáldemokraták közötti fúzió, az új párt neve: Magyar Dolgozók
            Pártja (MDP). Tildy Zoltánt lemondatták, így az elnök Szakasits Árpád lett.
          - 1948 végén letartóztatták a katolikus egyház fejét, Mindszenty Józsefet (esztergomi érsek)

  Az ellene felhozott koholt vádak:
            1, köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés,
            2, kémkedés és valutaüzérkedés.

     - az 1949. augusztus 20-án kiadott új alkotmány a szovjet mintát vette alapul. Az államforma: népköztársaság lett.
     - A tanácsok a szovjet típusú párt politikájának végrehajtói.

 13, A pártállam kialakulása:
             - Rákosi Mátyás az MDP-ben néhány fős titkárság élén állt, ez a Politikai Bizottságnak volt alárendelve. Ez a testület adta az
               utasításokat a párt 100 tagú Központi Vezetőségének (KV). Rákosi pártfőtitkár, a Honvédelmi Bizottság vezetője,
               és kormányfő is volt ebben az időszakban.

             - Gerő Ernő à a gazdasági ügyek felelőse, Farkas Mihály à a fegyveres erők felelőse, Révai József à kulturális élet felelőse
             - Az egész országot behálózták az ÁVH (Államvédelmi Hivatal) nyomozó és besúgó szervezete.
               Beleavatkoztak az emberek magánéletébe is.

 14, A Rajk - per:
            - Rákosiék az MDP-n belül is ellenségeket kerestek. Rajk László volt minisztert 1949 nyarán “titóista kémkedés vádjával
             (Szőnyi Tiborral, Szalai Andrással, Pálffy Györggyel együtt) letartóztatták.

            - A vádlottakat kínzásokkal és ígéretekkel vették rá, hogy egymás – sőt saját maguk – ellen valljanak.
            - 1949 októberében kivégezték őket. Szakasits Árpád köztársasági elnököt lemondatták, 1950-ben letartóztatták.
            - Az Elnöki Tanácsé volt az államfői funkció

 15, A gazdaság:
            - 1950. január 1-jén kezdetét vette az első ötéves terv. A nehézipar ismételt erőltetett fejlesztése került előtérbe.
            - 1949-ben létrejött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) à a demokratikus országok gazdaságának
               összehangolása céljából.

            - A hazai feltételeket teljesen figyelmen kívül hagyva próbáltak gumit előállítani vagy narancsot termelni
            - Szocialista iparvárosokat hoztak létre: pl.: Sztálinváros (ma Dunaújváros)
            - Erőltették a sztahanovista munkaversenyeket. (Minél több termék előállítása)
            - A kisipart és a kiskereskedelmet nagy adókkal sújtották. A közellátás romlott.
            - Újra bevezették a jegyrendszert, azaz a beszolgáltatási rendszert. Mindent elvettek a parasztoktól.
            - Az árurejtegetőkre és a “feketézőkre” súlyos büntetés várt. A piaci viszonyok megszűntek.
            - a társadalomban újra kialakult a munkanélküliség: kevés fizetésért sok embert dolgoztattak, mint amennyi hasznos munka
               jutott. A magasabb beosztás feltétele a politikai megbízhatóság volt.

            - Tilos volt a nyugati rádió hallgatása à a rádióban csak Rákosi és az MDP dicsőítését lehetett hallani.
              A színházban csak szocialista realista darabokat játszottak. Szegényes és szürke volt a ruházkodás.

            - A család egysége egyre nagyobb veszélybe került. Ingyenes lett az orvosi ellátás, megjelent a “csúszópénz”
            - Az új hivatalos ünnep: április 4-e és augusztus 20. Az egyházi ünnepnapokon és március 15-én dolgozni kellett.
            - Az iskolákban kötelezővé tették az orosz nyelv tanulását. A tankönyvek politikai célokat szolgáló leckékből álltak.

 16, Nagy Imre első miniszterelnöksége:
            - Szovjetunió új vezetése módosította a sztálini időszak politikai gyakorlatát. Rákosi helyett Nagy Imre lett a miniszterelnök.
            - Nagy Imre megígérte, hogy mérséklik az ötéves terv feszített ütemét. Rákosiék viszont szemben álltak a reformokkal.
            - Nagy Imrét leváltották.
            - 1955-ben az NSZK-t felvették a NATO-ba. à a szovjetek létrehozták a Varsói Szerződést.
            - Hegedűs András került Nagy Imre helyére.
            - Hruscsov szovjet pártfőtitkár 1956 elejére megszilárdította hatalmát, az SZKP XX. kongresszusán leleplezte a sztálinizmus bűneit.